Szeretek utazni. A hivatásom is ilyen. Mindig az volt a vágyam, hogy olyan munkám legyen, ami ezt lehetővé teszi. Ez a folyamatosan magát író történet erről szól. Az utazásról és semmi másról. Legyen a kezdőpont az otthonom. Június utolsó előtti hétvégéjét Zalában töltöttem. Otthon. Zöld, buja, forró, tele élettel. Ahol igazán jól érzem magam. Nem a beton, szürke porszemcsékkel, aszfaltsejtekkel, száraz, élettelen hőséggel. Vittem magammal az új gépem és meglátogattam a szokásos, jól megismert helyeket, ahová már sok éve kijárok. Gondoltam felavatom az objekívet valami jóféle vaddal-virággal, napfénnyel. Már érik a vadcseresznye. De meséljenek a képek helyettem.